2002. március - II. évfolyam 7. szám

Schauermann Péter: "...már nem tudom sokszor, ki hazudik és ki nem..."

Csernák Zsófia: "...Kitaláltam valamit, amit megvalósíthatnánk itt..."

Lakatos Viktória: "...részvételünk üdítően hat az idősebb korosztályra is..."

Szuhánszky Ágnes: "...szinte összeroppant e teher alatt! De kívánkozott újra..."

Bérces Judit: "...Valamit mondtam, tettem, / valahová magamtól mentem..."

Siptár Miklós:  "...hiba esetén megismétlik, gyakran még akkor is ha hibátlan..."

Gál Krisztina: "...Siratófalnál, kipával a fején a Miatyánkot mormolja...

Matusik Ágnes: "...az ifjúsági közösségek nem eléggé életszerűek..."

Lakatos Judit: "...a megszentelt élet vezet el az igazi megújuláshoz. De..."

Miért jó MEKDSZ-esnek lenni?

Schauermann Tamás

Miért, jó MEKDSZ-esnek lenni? Mi lehet abban olyan egetrengetően frenetikus, hogy érdemes ezzel a címmel cikket megjelentetni egy ilyen neves havilap címoldalán? Hát szó-mi-szó van ebben egy két olyan dolog, amely - csak úgy észrevétlenül - átformált bennünk alapvető építőköveket, melyek majd kihatnak hátralevő életünk látásmódjára, döntéseire és beállítottságára.

Ha nyakon akarom ragadni azt az egy-két lényeges tényezőt, amitől olyan alapvetővé vált az életünkben a MEKDSZ, akkor viszonylag gyorsan oda jutok, ahol a mostani MEKDSZ-esek tartanak. Azok, akik kitalálták a szlogent: "A MEKDSZ mi vagyunk!." Ez a mondat sokféle kontextusban sokféleképpen sülhetne el. Itt arra utal, hogy a MEKDSZ nem az utazótitkárok, vagy az elnök, vagy az - egyébként a többiek által választott - vezetőség, hanem a MEKDSZ mi vagyunk: diákok.

Persze ez egy kicsit ütődötten hangzik az én számból, akinek a diplomázása óta egy teljes garnitúra diák felvételizett, majd sikeresen be is fejezett egy egyetemet. S ez a második dolog amit végleg megértettünk annakidején: a diák státusz nem szűnik meg a diákigazolvány lejártával. Ha belegondolok, hogy ez milyen irgalmatlanul elcsépelt egy mondat: "Fiam, a jó pap holtig tanul....". Mégis, ez a mondat szerintem sokunk számára itt nyert először értelmet.

Én személy szerint itt tanultam meg értelmezni a Bibliát. Majd itt tanultam meg, hogyan kell úgy felkészülni egy bibliatanulmányozásra, hogy a résszel kapcsolatos minden ismeret oda vezessen el, hogy fel tudjam tenni a leglényegesebb kérdéseket a szöveggel kapcsolatban. Olyanokat, amelyekre már a legelején is tudtam volna válaszolni, de mire összeállt a kép a fejemben a szakasz mondanivalójáról már egyik válaszom sem elégített ki.

Ekkor szembesültünk először életünkben például azzal is, hogy ha egy dolog kiüresedik, akkor vagy újra feltöljük tartalommal, vagy inkább hagyjuk abba. Egy diák - ha komolyan gondolja azt amit csinál - nem nagyon hajlandó olyan dolgokkal tölteni az idejét, ami pusztán a látszatot táplálja. Egy diák még túl őszinte ahhoz, hogy saját magának hazudjon. Így mikor például észleltük, hogy az alkalmaink kezdenek teljesen elszakadni a körülöttünk levő diákok szükségeitől, nyelvezetétől, témáitól, ilyenkor minden alkalommal szembesültünk azzal, hogy vagy megértjük Isten tervét, vagy akár abba is hagyhatjuk a "klub-foglalkozásainkat.".

Sok minden egyebet is megtanultunk, átéltünk a MEKDSZ-szel való együttélésünk során. Nagyon sok olyan feladatot osztottunk ki saját magunkra, amelyekkel egyébként soha sem lett volna alkalmunk megbírkózni: - hogyan lehet értelmes és tartalmas módon vezetni egy dicsőítést, - milyen híreket kell/érdemes elmondani a többieknek egy nyáritábor regellije közben, - hány zsemlével kell számolni egy átlagos egyetemista számára egy kimerítő gyalogtúra után, - hogy kell szólítani egy dékáni titkárságvezetőt a teremigényléssel kapcsolatos beadvány első sorában, - hogyan lehet számontartani a megválaszolt imádságokat, ha olyan sok van belőlük?

Sokunknak itt kerültek végre a helyükre a felekezetek. Pontosabban itt oszlottak el az utolsó fenntartások is a más felekezetű keresztényekkel szemben. Itt esett le végre sokaknak, hogy milyen értékeket melyik felekezet őríz, mit kitől lehet megtanulni.Némelyek itt kaptak kedvet az idegennyelv tanuláshoz, mikor már végképp unták, hogy ők csak a nyelvszakosok, a tolmács és a fordítás elhangzása után nevethettek az előadó poénjain.Sokminden miatt jó MEKDSZ-esnek lenni, de ezt lehet, hogy leginkább mégtöbb MEKDSZ-es tudná elmondani.Csak egy baráti tipp: az ember ilyenekkel dögivel találkozik egy MEKDSZ által szervezett téli vagy nyári konferencián...