2004.február - IV. évfolyam 26. szám

   

Az Ifjúsági Bizottság  nevében

 

Schauermann Péter

Az ifjúsági körzetek kérdõíves értékelése

 

A kérdõív célja

 

A kérdõívet azért állítottuk össze, hogy kicsit felmérjük a körzeti ifjúsági körök mûködését, életét. Hogy képet kapjunk arról, hogy mi és hogyan mû-ködik az egyes körzetekben, mik az örömök, mik a problémák, hány fiatal jár... Ez segítség lehet abban, hogy jobban megismerjük és átlássuk az egyházunkban folyó ifjúsági munkát, és a fejlõdést, elõrelépést segíthessük. Emellett célja lehet a kérdéseknek az is, hogy az egyes kérdések megválaszolásával kicsit elgondolkoztassa az ifjúságok vezetõit, tagjait, hogy mi zajlik a körükben, miért csinálnak úgy dolgaikat, ahogy csinálják, és ez kielégíti-e az igényeket. Egyfajta tudatos gondolkodásra, értékelésre és tervezésre ösztönözni õket.

 

A kérdõív

 

A kérdõív igazából inkább csak egy kérdéssor, mint jó kérdõív, "mély interjús" kérdéseket tartalmaz. Igyekszik átölelni a helyi ifjúságok mûködésének területeit több féle szempontból. Most, egy év után újraolvasva, (és a válaszok begépelésekor) láttam, hogy a kérdéssor jelenlegi formájában nem teljes, sok azonos vagy hasonló kérdést tartalmaz. Sõt több kérdés nem egyértelmû, ami fõleg ezek megválaszolást és az érékelést nehezíti.

 

Az eredményekrõl

 

 

A konkrét értékelés

 

A válaszadók

 

A 10 körzet közül 7 körzetben mûködik rendszeresen egy vagy több ifjúsági kör, így e hét körzet (Budakeszi, Budapest, Dombóvár, Nyíregyháza, Szeged, Szolnok és Pécs) válaszait tartalmazza a felmérés. A válaszadók az ifjúságok vezetõje/vezetõi. Volt, ahol többen töltöttek ki kérdõívet, volt ahol csak egy válaszsor érkezett a feldolgozásra.A Budapesti körzet esetében két ifjúsági körrõl beszélhetünk, ezért 8 db ifjúsági kör válaszát tartalmazza a felmérés.

 

A kérdõív felépítése

 

 

Válaszok

 

A válaszokat összesítve, valamilyen átlagot tekintve tartalmazza az összefoglaló. A jellegzetességekre koncentrálva próbáltunk meg a kérdéssorra adott válaszok segítségével képet felvázolni az egyházban folyó ifjúsági munkáról.

 

 

1. Az ifjúsági körök látogatói

 

Az ifjúságok átlagos nagysága 14 fõ. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb ifjúság létszáma 10 és 15 fõ közé esik. (Egyedül a Budapesti "nagy ifi" dicsekedhet 30-on felüli létszámmal). Ez a szám azt jelenti, hogy ha mindenki ott van egy ifjúsági alkalmon, aki járni szokott. Az ifjúsági órák átlagos létszáma így 7-8 fõ körül alakul a körzetekben, ezek nagyjából ugyanazok az emberek hetente. (Itt megint csak ki kell emelni a Budapesti nagy ifit, ahol ezek a számok a nagyobb létszám miatt magasabbak.)

 

Ezek közül mennyi a "külsõs", vetõdik föl e kérdés. A válaszok között nagyobb szóródást látunk. Majdnem 80%-kal az egyik körzet kiemelkedik a külsõs tagok szempontjából, míg 4 körzet 25% körüli értéket tud felmutatni, a fennmaradó három pedig 0 és 11% közötti értékekkel bír. Az egyházon kívülrõl érkezõk a legtöbb esetben barátok révén kerültek az ifjúságokba. (Páran említettek rendezvényeket is, amik során megismerkedtek fiatalok az ifjúsággal, vagy néha csak úgy "betoppantak".)

 

Kissé provokatív kérdés a "hívõ fiatalok aránya". Tudom, hogy sokszor talán nehezen eldönthetõ kérdés, de a válaszadók szerint a körökbe járó fiatalok 60%-a hivõnek tekinthetõ.

 

A más gyülekezeti alkalmakat látogató fiatalok arány a kapott válaszok szerint legalább 50%, néhány körzetben jócskán meghaladja a tagok 80%-át is.

 

 

2. A vezetés

 

Ebben a témakörben a vezetés formáját, mûködését szerettük volna áttekinteni.

 

A vezetést fõleg a fiatalok, vagy a fiatalok és a lelkészek közösen töltik be. (Két körzetben a lelkész, míg három körzetben a fiatalok a vezetõk, és megint három körzetben irányítják az ifjúság munkáját a fiatalok és a lelkészek együtt.)

 

A fiatalok öntevékenységét kicsire értékelik a kitöltõk. Félig kicsit ennek ellentmond, hogy míg három körzetben fõleg hallgatók a tagok, 4 körzetben kezdeményezõk a válaszok alapján. A vezetésbõl a legtöbb esetben úgy néz ki nincs probléma, így kevés helyen van igény a változtatásra.

 

A vezetésnek kevés helyen van stratégiája (konkrét elképzelése, hosszú távú céljai), egy-két körzetben azonban beszélgetnek az ifjúságok munkájáról, programjairól.

 

3. Programok

 

Ifjúsági óra a legtöbb helyen heti egy alkalommal van. Ezen kívül több ifjúságban rendeznek közös videofilmnézést, mozizást, kirándulás, játékot, teázást. (Ezek többször ifjúsági órán kívüli alkalmak.) Így a megkérdezett 8 ifjúságból 7 említett a fenti tevékenységek közül egyet vagy többet. (A mozi vagy filmnézés a legtöbb ilyen helyen megjelenik.)

 

A válaszadók szerint a fiataloknak elég a programok ilyen sûrûsége. (Két körzetben adták azt a választ, hogy a fiataloknak lenne még igényük további találkozási lehetõségekre.)

 

A programokról és gyakoriságokról hat helyen döntenek közösen az ifjúság tagja, míg két helyen a vezetõk a válaszok szerint. A programok összeállítását 4 helyen végzik a vezetõk, és négy helyen az ifjúság tagjaival együtt. De a válaszokból az tükrözõdik, hogy ezekbe a kérdésekbe a fiataloknak mindig van beleszólásuk. Ezt a rendszert többségében jól mûködõnek értékelték a kitöltõk (öten mondtak "jól"-t, ketten nem válaszoltak, egy helyen gondolták problémásnak ezt.)

 

Az ifjúsági program összeállításánál a program tematikája az ifjúságok felénél követ valamilyen rendszert, a másik fele dönt "ad hoc" jelleggel az órákon terítékre kerülõ témák közül. Az ifjúsági órák témakiválasztása hasonló arányokat mutat. Négy ifjúságnál vesznek az ifjúsági órákon különálló témákat vagy igéket, három ifjúság gondolkodik sorozatokban, és egy ifjúság próbálja ötvözni a kettõt, azaz vegyesen választva témákat külön és sorozatban.

 

Bibliatanulmányozás és/vagy adott témáról való beszélgetés, örök kérdés. Az ifjúsági körök felénél témákról folyik a beszélgetés, míg a másik felüknél vegyesen kerülnek elõ témák és Bibliatanulmányozás. De a "vegyesen alkalmazók" legtöbbjénél (3) fõleg, vagy több téma van, mint Bibliatanulmányozás. (Érdekes lenne errõl elgondolkodni, hogy miért van ez így? Nem szeretünk, nem akarunk, nem tudunk Bibliát tanulmányozni, vagy csak egy-szerûen jobban kedveljük az adott, minket érdeklõ témák kivesézését?) Néha az ifjúsági órák is teret engednek "lazább" alkalmaknak, a körök kicsit több mint felénél rendeznek filmklubot, vagy kirándulást ifin.

 

 

4. Egy konkrét ifjúsági alkalom – Mit, hol, mikor, hogyan, miért?

 

Hat ifjúság tartja ifjúsági óráját imaházban, egy ifjúság klubhelyiségben. Egy ifjúságnál elõfordul, hogy egyes alkalmakat "háznál" rendezik  Egy ifjúság teszi ezt hétvégén, a többiek hétköznap. (Három ifjúság pénteken, ami már majdnem hétvége.) Az ifjúsági órák este 5-6 körül kezdõdnek. Idõtartamuk szerint 1,5-2 néha 3 órásak. Az alkalmakat két helyen tartják lelkészek, két helyen fiatalok és lelkészek felváltva, és a többi helyen a vezetõk, fiatalok is.

 

Az ifjúságok több, mint felénél a fiatalok is belefolynak az ifjúsági óra lebonyolításába, ez az alkalom vezetése mellett fõleg zenélésben nyilvánul meg. Az ifiórákra három helyen a beszélgetés és nem az elõadás, szintén három helyen ezek keveréke/váltakozása a jellemzõ.

 

 

5. Kapcsolat a gyülekezettel

 

A gyülekezettel való kapcsolatot a legtöbb helyen jónak ítélik a válaszadók. (Egy esetben említenek nem megfelelõ viszonyt, az egyik helyen pedig lazának érzik ezt.) Az ifjúság szolgálata a válaszok alapján majdhogynem kizárólag a liturgia lebonyolításában nyilvánul meg, ez alatt éneklést, zenélést, igefelolvasást kell érteni, esetleg bizonyságtételt vagy gyerekmunkát. A generációk közötti konfliktus öt helyen nincs, vagy ritka, két körzetben szokott vagy állandó a válaszok alapján.

 

 

6. Problémák az ifiben

 

Problémák nem sûrûn jelentkeznek az ifjúságokban, (három körzetben nincsenek a válaszok szerint.) Általában többségében beszélnek ezekrõl a körökben, ha ilyenek jelentkeznek. Öt helyen van beszélgetés az ifjúság adott helyzetérõl, a többi helyen ritkán, vagy egyáltalán nincs helyzet-elemzés.

 

A kérdésre, miszerint kielégíti-e az ifjúság a fiatalok igényeit, hárman válaszoltak igennel, részben vagy nagyjából két helyen gondolják.

 

Mik az ifjúság tagjainak igényei, ismerjük-e azokat? Négy körzet felelt igen-nel erre a kérdésre, és három látja úgy, hogy nem ismerik mit szeretnének a fiatalok.

 

 

Kimaradt kérdések

 

Valószínûleg több kérdés is helyet kaphatna egy következõ kérdezésben, ilyen lehet a résztvevõk korösszetétele, a jövõ kérdése (elõrelépés teendõi, kitörési pontok...), de a legfontosabb talán az örömhír másokkal történõ megismerte-tésének kérdése. De firtatni lehetne a táborok, képzések a körökre gyakorolt hatását valamint az ifjúságok egymás közötti kapcsolatát és annak gyakorlati megnyilvánulásait is.

 

 

A kapott válaszok alapján

 

Talán elgondolkodtató egyik-másik megállapítás, talán csak a fejünkben élõ képet erõsítették meg a válaszok. Esetleg új ötleteket, vagy azok csíráit kaphatunk más körök életébõl. Ha ez megvalósul, akkor úgy gondolom, hogy már megérte a kérdezõsködés. De a legfontosabb kérdés, hogy mit teszünk ezután, miben segített ez bennünket.

 

Véleményem szerint az egyik fontos terület az ifjúságokban mûködõ tudatos vezetõségek kérdése. Ennek paraméterei (vezetõk száma, személyei) a helyi igényeknek, hagyományoknak vagy egyéb szempontoknak megfelelõen, a helyi döntések alapján kell felállniuk, vagy megerõsödniük. De véleményem szerint segíteni kell a köröket, hogy a bizottság koncepciójában meghatározott tudatos, és az ifjúság helyzetén gondolkodó, azt értékelõ, azért imádkozó vezetõség mindenhol létrejöjjön. Amely vezetõség tisztában van az adott kör értékeivel, erõsségeivel és hiányosságaival, tudja a kör célját, feladatait, és elképzelése van arról, hogy hogyan lehet azt mind jobban elérni, betölteni, azaz jó irányban fejlõdni.

 

Egy másik terület az ifjúság gyülekezetben betöltött szolgálata. A válaszok alapján ez a vasárnapi Istentisztelet liturgiájának színesítésére korlátozódik a legtöbb körzetben. Ez fontos és gyakorolandó feladat szerintem, de el lehetne gondolkodni azon, hogy milyen területekre lehetne bevonni a gyülekezeti szolgálatba a fiatalokat. Természetesen ez sok minden függvénye. Megfelelõ képesség, lelkiajándék, kényszer mentes akarat (amely esetleg ösztönözhetõ), betanítás, felelõsség és kompetencia delegálása... De ha fiataljaink már most beletanulnak szolgálati területekbe, késõbb könnyebben folytatják ezeket, esetleg vezetik, másokat is bevonva azokba. 

 

Kevesen vagyunk, ami talán nem baj, talán következmény, talán áldás, vagy áldás hiánya? Hogy tudnánk elérni új embereket, hogyan tudnánk megszólítani ismerõsöket és idegeneket? Alkalmasak erre alkalmaink, vagy új formákat kellene kipróbálni? Mit akar Isten az ifjúságoktól, mi az Õ terve ezekkel a körökkel? Imádkozzunk õszintén, kérjük Isten vezetését, gondolkozzunk közösen.