Gál Krisztina: „...Húnyd be a szemed és repülj át velem az óceánon…...”
Hecker Héla: „...Génhiba, vagy elferdült öntudat? És ha már itt tartunk...”
Csernák Zsófia: „... ha valaki tud, hívogasson barátokat, ismerõsöket...”
Hecker Héla: „...nálunk már csak szent boci néven emlegetett...”
Vadász László: „...valaki a saját feleségét nem mentette volna ki a tûzbõl...”
Dobozy Edgár: „...Amikor már helyrehozhatatlan a helyrehozhatatlan...”
Tösi Zsófia: „...Íme, Uram elõtted állok. / Ez vagyok én, ahogy látod,...”
Gábor Ildikó: „...Jézus jászolát és keresztjét ugyanabból a fából faragták...”
Khaled Abdo László: „...egyszersmind átlagon felüli illetve aluli...”
Kovács Zoltán: „...abban reménykedünk, hogy „odaát” majd jobb lesz...”
Lakatos Judit: „...Ha valakinek nem lenne világos, az 5-6-Hit egy metodista ...”
Farády Zsolt: „...Ropi, süti, csoki gyujtoneve esetlenül!...”

A megtalált forma…

Azt hiszem túlzás nélkül állíthatom azt, hogy elkövettünk valamit. November 3-a óta, el kell felejtenünk mindenfajta szorongó érzésünket, azokra a valóban nagy szavakra, hogy „Ifjúsági Szövetség”. A Metodista Ifjúsági Közösségek Szövetsége ugyanis van: a MIKSZ, e naptól kezdve létezik…
Mielõtt belekezdenénk a jogos aggodalmaink felsorolásába, hadd áruljam el, hogy úgy tûnik, fiatalok szeretnék elkötelezni magukat egyházuk mellett. Egy szabad szombatjukat e napra áldozva, együtt gondolkoztak a metodista szuperintendens és három lelkész jelenlétében arról, hogy a fiatalság milyen irányba, milyen lehetõségekkel, merre léphet tovább. Persze a kép tisztaságáért azt, azért el kell mondanom, hogy nem volt szó akkora áldozatról: meglehetõsen furcsa, de az országnak kilenc pontjáról érkezõ negyvenes csapat, szemmel láthatóan nagyon szívesen volt együtt és eszébe sem jutott a rövidke nap során, hogy itt most „micsoda nehéz munka folyik”.
Pedig munka volt. S ezt tudjuk. Ezt a másik kulcsszónak tartom, ha november 3-ról beszélek. Ezek a fiatalok tudni szeretnék magukat valahol, ezek a fiatalok tudni szeretnék, mit tehetnek, mert tudják, hogy többre képesek, mint most. Tudatosak. Ilyenek szeretnénk lenni. S ez jó.
Ezért arra jutottunk, hogy a fiatalság most tudatosan, együtt elhatározva egy irányba indul el, háromfelé lépve. Kacifántos mondat, de ez a megtalált forma…
Szövetséget alakítunk, a Metodista Ifjúsági Bizottság támogatásával és részvételével. A már megtartott szekcióülések szerint: missziós csapatunk „bevetésekben” gondolkodik és „együttest” szeretne alakítani; a programszervezõ szekció, az ifjúság kreatívabb megmozgatásán és elérésén dolgozik; harmadikként pedig a Szövetség havilapja, a MIX kapott megerõsítést és felkérést a további mûködésre.
„Valami mozdul – szinte láthatatlan. Valóság.” Háromfelé lépünk és egy irányba: Istenre szeretnénk mutatni, bármit is teszünk. Keressük a formát, és néha azt hisszük megtaláltuk… S miközben a Szövetség már fenn van az interneten is – www.miksz.com –, talán még jó ideig nem lesz hivatalosan bejegyzett jogi személy. De mi mégis itt vagyunk – lejegyezve. Köszönjük, hogy komolyan vesztek…

• Khaled Abdo László